A való életben mit kell tennünk, ha a vízszivattyú meghibásodik? Hadd magyarázzak el néhány tudást ezen a területen. Az úgynevezett szabályozószelep-műszer hibái nagyjából két kategóriába sorolhatók: az egyik maga a műszer hibája, a másik pedig a rendszerhiba, amely a műszerérzékelő és -vezérlő rendszer hibája a gyártási folyamat során.
1. Taike szelep-vízszivattyú szabályozó szelep műszer meghibásodása
Az első típusú meghibásodás, mivel a meghibásodás viszonylag egyértelmű, a feldolgozási módszer viszonylag egyszerű. Az ilyen típusú meghibásodások esetében a műszerkarbantartó személyzet 10 módszert foglalt össze a műszerhiba megítélésére.
1. Vizsgálati módszer: A meghibásodási jelenség és annak fejlődési folyamatának vizsgálata és megértése révén elemezze és megítélje a meghibásodás okát.
2. Intuitív ellenőrzési módszer: vizsgálati berendezések nélkül, emberi érzékszervekkel (szem, fül, orr, kéz) történő megfigyelés és hibák keresése.
3. Áramkör-megszakítási módszer: válassza le a gyanús alkatrészt a teljes gépről vagy egység áramköréről, és nézze meg, hogy a hiba elhárítható-e, hogy meghatározhassa a hiba helyét.
4. Rövidzárlatos módszer: ideiglenesen zárjon rövidre egy bizonyos szintű áramkört vagy alkatrészt, amelyről feltételezhető, hogy hibás, és figyelje meg, hogy van-e változás a hibaállapotban a hiba meghatározása érdekében.
5. Cseremódszer: Egyes alkatrészek vagy áramköri lapok cseréjével meghatározható a hiba egy adott pozícióban.
6. Felosztási módszer: A hibák felderítése során az áramkört és az elektromos alkatrészeket több részre kell osztani a hiba okának megállapítása érdekében.
7. Az emberi test interferenciájának törvénye: Az emberi test zavaros elektromágneses mezőben van (beleértve a váltakozó áramú hálózat által generált elektromágneses mezőt is), amely gyenge, alacsony frekvenciájú elektromotoros erőt indukál (közel tíz-száz mikrovolt). Amikor az emberi kéz bizonyos műszerek és mérők áramköreihez ér, az áramkörök visszaverődnek. Ez az elv felhasználható az áramkör bizonyos hibás részeinek könnyű meghatározására.
8. Feszültségmódszer: A feszültségmódszer lényege, hogy egy multimétert (vagy más voltmérőt) használunk a gyanús alkatrész megfelelő tartományú mérésére, és külön mérjük a váltakozó feszültséget és az egyenfeszültséget.
9. Árammérési módszer: Az árammérési módszer két csoportra oszlik: közvetlen mérésre és közvetett mérésre. A közvetlen mérés során az áramkör leválasztása után ampermérőt csatlakoztatnak, és a mért áramértéket összehasonlítják a mérőműszer normál állapotában mért értékével a hiba megállapítása érdekében. A közvetett mérés során nem bontják meg az áramkört, a feszültségesést mérik az ellenálláson, és az ellenállásérték alapján kiszámítják a hozzávetőleges áramértéket, amelyet többnyire a tranzisztor elem áramának mérésére használnak.
10. Ellenállásvizsgálati módszer: Az ellenállásvizsgálati módszer célja annak ellenőrzése, hogy a teljes áramkör és a műszer egy részének bemeneti és kimeneti ellenállása normális-e, hogy a kondenzátor nem sérült vagy szivárog-e, valamint hogy az induktor és a transzformátor nincs-e leválasztva. Vezeték, rövidzárlat stb.
2. Taike szelep-vízszivattyú szabályozó szelep rendszer meghibásodása
A második típusú műszerhiba, azaz a gyártási folyamat során az érzékelő-vezérlő rendszerben fellépő műszerhiba bonyolultabb. Három szempontból magyarázható: a hibakezelés fontossága, összetettsége és alapvető ismeretei.
1. A hibaelhárítás fontossága
A kőolaj- és vegyipari termelés során gyakran előfordulnak műszerhibák. Mivel az érzékelő és vezérlő rendszer több műszerből (vagy alkatrészből) áll kábeleken (vagy csöveken) keresztül, nehéz meghatározni, hogy melyik láncszem hibásodott meg. A műszerhibák helyes megítélése és időben történő kezelése közvetlenül összefügg a kőolaj- és vegyipari termelés biztonságával és stabilitásával, valamint a vegyipari termékek minőségével és fogyasztásával. Ez tükrözi a legjobban a műszerészek és műszerészek tényleges munkaképességét és üzleti színvonalát is.
2, a hibakezelés összetettsége
A csővezetékes, folyamatorientált és teljesen zárt kőolaj- és vegyipari termelési műveletek sajátosságai, különösen a modern vegyipari vállalatok magas szintű automatizálása miatt a folyamatműveletek szorosan kapcsolódnak az érzékelő műszerekhez. A technológiai személyzet a érzékelő műszereken keresztül különböző folyamatparamétereket, például reakcióhőmérsékletet, anyagáramlást, tartálynyomást és folyadékszintet, nyersanyag-összetételt stb. jelenít meg annak megítélésére, hogy a folyamattermelés normális-e, a termékminőség megfelelő-e, és a műszer utasításai szerint növelheti vagy csökkentheti a termelést, vagy akár le is állíthatja azt. A jelzőfény rendellenes jelensége (magas, alacsony, változatlan, instabil stb.) önmagában két tényezőt foglal magában:
(1) Folyamattényezők, a műszer hűen tükrözi a folyamat rendellenes körülményeit;
(2) Műszertényező, a műszer (mérőrendszer) egy bizonyos elemének hibája miatt a folyamatparaméterek téves kijelzése történik. Ez a két tényező mindig összekeveredik, és nehéz azonnal megítélni, ami növeli a műszerhibák kezelésének összetettségét.
3. A hibaelhárítás alapvető ismeretei
A műszerészeknek és a műszerészeknek időben és pontosan kell megítélniük a műszerhibákat. Az évek során felhalmozott gyakorlati tapasztalat mellett jól kell ismerniük a műszer működési elvét, felépítését és teljesítményjellemzőit. Ezenkívül ismerniük kell a mérésvezérlő rendszer minden egyes elemét, meg kell érteniük a folyamatközeg fizikai és kémiai jellemzőit, valamint a fő vegyipari berendezések jellemzőit. Ez segíthet a műszerésznek a gondolkodásmódjának szélesítésében, valamint a hibák elemzésében és megítélésében.
Közzététel ideje: 2021. szeptember 6.